A turul jelentése, eredete

A sasra emlékeztető díszítő elem sok nép emlékeiben fellelhető. A magyarságnak azonban a turul, azaz a kerecsensólyom nemcsak népmeséiben, népművészetében, régészeti leletein előforduló motívum, hanem eredetmondájának legfőbb alakja, mely a totemhit világába vezet.

E motívum (ősapa) a nemzet létét jelképezi. A leletekből - az ún. sólyomfogak megléte alapján - egyértelműen megállapítható, hogy nem sasról, hanem sólyomról van szó, mely tehát elsősorban nem ragadozó, hanem inkább "vadász".


A jelkép leírása:

A lovagi pajzsot karmaiban és István-kardot a csőrében tartó turulmadár az előképeket megvizsgálva alapvetően a "Nemzet biztonságáért" kisplasztika alapján készült, azonban több vonatkozásban attól eltér figyelemmel a síkgrafika általános követelményeire.

Eltérések a grafika jegyeinek megfelelően

A lovagi pajzs a plasztikától eltérően 4/4 osztású, ahol elvileg a sima sáv világos (azaz ezüst, vagy fehér), a függőlegesen bordázott osztás sötét (vagy piros), a köztársasági címer színeinek és osztás számának megfelelően.

A kard, melyet több forrás Szt. István kardjának tekint, markolata a plasztika kardjával egyezik, pengéjének alakja azonban arányaiban hosszabb, mert a turul alakján túl kell nyúlnia.

A turul szárnyai nyitottabbak annak érdekében, hogy a felfelé emelkedő mozdulat egyértelműbb legyen, s ez okból tartja a kardot is középmagasan.

Csőrén ún. sólyomfog látható, mely megkülönböztető jele a "turul" madárnak (l. Nagyszentmiklósi aranyleletet). Karmai a természet arányainak megfelelnek, fejéhez képest a csőre úgyszintén.

Nyakának kissé felborzolt tollai a harckészültséget jelzik. A turul e formája tehát összességében Szt. István hagyományainak őrzőjeként az ország védelmére való készséget fejezi ki. A grafika fenti üzenetének erősítését szolgálja az ajánlott jelmondat is: "A haza minden előtt" (idézet Kölcsey "Emléklapra" c. verséből).